Törvénytisztelő, felelős állampolgár vagyok. Befizetem az adót, elmegyek szavazni, csakis a zebrán és zöld lámpánál megyek át az úton, és MINDIG lukasztok jegyet a buszon. Fogadjunk, hogy most azt gondolod: Ez egy hülye! Hát… Szerencsére KJ-vel ebben is jól kiegészítjük egymást. Ketten együtt kiadunk egy normális embert.

A méhészkedés és az azzal járó élet már kezd halványan körvonalazódni előttünk. A kapcsolódó törvényekkel, rendelkezésekkel, szabályozással viszont még csak most ismerkedünk. Bújjuk Bújom a szakirodalmat, és próbálom összefésülni azt, amit olvasok azzal, amit a gyakorlatban látok.

Sajnos elég sokszor olvasok, hallok kaptárlopásokról. És mivel mi tényleg a nulláról kezdjük, a fiókokat is saját magunk készítjük az iroda alatti műhelyben. A csapat fúr, farag, szögel, fest. Természetesen, nem szeretnénk, ha a kaptárjainkat és a benne lévő családokat valaki majd meglovasítaná, ezért utánanéztem a kaptárazonosítással kapcsolatos szabályozásnak.

A rendelet olyannyira friss, hogy 2012. június 1-jén lépett hatályba, és gyakorlatilag ez a lényege:

“Az állattartó köteles a TIR szerinti tenyészetkódot a kaptárak külső felületén, jól láthatóan, legalább 20 milliméteres számokkal, roncsolás nélkül nem eltávolítható módon, égetéssel, vagy korróziónak ellenálló hordozón feltüntetni.”

Mivel egyelőre nincs tenyészkódunk (már folyamatban!), a magunk módján igyekszünk gondoskodni róla, hogy senkinek ne jusson eszébe elvinni a kaptárjainkat. Szerencsére találtunk a pincében egy kis maradék festéket…

egyedi színű kaptárakkal a lopás ellen